Féltelek

Rég, hiába hívtalak,
elrejtőztél még, nem láttalak,
nem voltál velem,
még velem, még nekem.

Úgy akartalak,
úgy akartam azt,
hogy végre már megtaláljalak
magamnak, vártalak.

Itt vagy velem, tudom és érzem,
nem kell semmi több már nekem.
Szeress, ölelj mindig úgy engem,
ahogy most ölelsz, ahogy most ölellek én.
Olyan jó, oly jó veled!

Még, ha elringat az álom,
lelkem lelkedhez hozzásimul,
a szívverésedet sokáig hallgatom.

Úgy akartalak,
úgy akartam azt,
hogy végre már megtaláljalak
magamnak, vártalak.

Nem akarom, hogy úgy érezzem,
a napok elsodornak tőlem.
Szorítsd a kezem még erősebben,
nehogy elszakítson ez a nagy világ.
Tudom, már, hogy mit jelent,
hogy féltelek, úgy féltelek.

Féltelek, úgy féltelek.